Műfaj: egyperces
Érintett banda: BLACKPINK
Páros: Kim Jisoo x Lalisa Manoban [lisa]
Figyelmeztetés: lány x lány szerelem
Korhatár: 12+
Jisoo komoran méregette magát a padlótól plafonig érő tükörben. Órákon át fáradoztak mind a négyen, hogy tökéletesítsék Beyonce dalára a koreográfiát, mégsem volt önmagával megelégedve. Remélte, hogy ha egyfajta holtponton átesik, jobb teljesítményt tud majd felmutatni. Ám ez a pillanat nem akart elérkezni. Lábai leterhelten égtek, olykor megremegett jobb combja, amitől csak még kirekesztettebbnek érezte magát. Vágyott az elismerésre. Nem az oktatójukéra, nem is a rajongókéra, inkább Lalisáéra. Azt akarta, hogy a lány ne tudja levenni róla tekintetét; hogy elismerje sikerét; hogy Chaeng helyett hozzá menjen elsőnek örömében és bánatában egyaránt.
Ismét elindította a zenelejátszót. Lábait mozgásra késztette, nyújtott, majd táncolni kezdett. Elkeseredésében azonban nem figyelte lépéseinek pontosságát, gondolatai által kiváltott érzései sokkal erősebbek voltak az önkontrollnál. Emiatt a tánclépések nem maradtak abba, folyvást bosszankodva állt bele ismét a sorozatba.
Érezte, ahogy izmai egyre jobban feszülnek; ahogy érzelmei erősödtek. Az időközben szemeiből kicsorduló könnycseppek folyamként áztatták fehér bőrét. Végül elkeseredve engedett a fájdalomnak és ült le a helyiség hideg padlójára. Figyelte, ahogy a kín hol erősebben, hol gyengédebben söpört végig minden egyes pontján, gondolatait elterelve.
Aggódni kezdett a másnap miatt. Mi lesz, ha holnap kevésbé fogja bírni saját maga ellen indított merénylete miatt a próbát? Jennie piszkálódása és Chaeng kuncogása semmiképp nem hiányzott életébe. Abba bele sem mert gondolni, hogy a legfiatalabb mivel jutalmazná szerencsétlenkedését. Tőle minden jobban fájt, mint a másik kettőtől.
Talán ismét arra fogja majd, hogy nem evett eleget. Hiszen mostanában alig ment le pár falat a torkán, műsor ide vagy oda.
Szemeit megtörölve tápászkodott fel a padlóról, majd indult meg a helyiség bejárata felé, ahol Lalisa támaszkodott a falnak. Lehet, hogy csak most érkezett – nyugtatta magát, hiszen nem hallotta az ajtó nyitódását.
- Miért csinálod ezt? - vádló hangneme sértette fülét, sőt szívét, mégis mosolyt erőltetett magára.
- Muszáj a legjobbat kihoznunk magunkból. Nem okozhatok csalódást, Lisa.
- Ezzel nemcsak az egészségedet kockáztatod.
A pimasz hangvételt akár szóvá is tehette volna, de a fáradtság tán erősebb volt a szurkálódásnál, ami bántotta egész lényét.
- Csak plusz óra volt a biztos jóért - lépett ki végül a teremből. Nem akart a fiatalabb szemébe nézni, félt attól, amit láthatott volna a mély gesztenyebarna tekintetben. A rosszalló viselkedés ellenére talán mégis az bántotta leginkább, hogy sosem tudhatta magához elég közel a lányt. Sejtette, ő sosem lenne elég Lalisa számára.
~ 菫
Sziia!
VálaszTörlésAnnyira fájdalmasan valóságos volt ez az egyperces, bár meg kell hagyni pont ez adta meg az egésznek a lényegét, ha mondhatom így. Engem teljesen lekötött az, hogy teljes mértékben elhitette velem az egész, hogy semmi akadálya annak, hogy a leírtak egy ténylegesen megtörtént pillanatot fessenek le.
Annyira el tudom képzelni Jisooról, hogy egy ilyen helyzetben így vélekedik, s cselekszik, hogy efféleképpen éli meg ezt a fájdalmat.
Úgy érzem kifejezetten sokat fejlődtél az érzelmek átadása terén, és ezt ez a történet is alátámasztja, mert akarva akaratlan szurkálja végig az olvasót a maga kegyetlenül valóságos fájdalmával.
Tagadhatatlanul levettél a lábamról ezzel a történettel, emelem kalapom.
Nem is tudok nagyon mit írni, mármint a bennem lévő fan girl epekedve várja, hogy felháborodhasson azon, hogy mi az, hogy Jisoo valaki számára nem elég tökéletes, de ezt inkább megtartom magamnak.
Egy szó, mint száz, gratulálok ehhez is, jó látni, amit haladsz előre!
Köszönöm, hogy olvashattam!:3
Ai
Sziaa.~
TörlésReméltem, hogy sikerül ilyen hatást elérnem, hiszen valami ilyesmi volt a célom. Mikor végignéztem a fellépéseket, Jisoo-n csak a kötelező mosolyt vagy a kedvtelenséget láttam, majd a végén jött ez az előadás és bár nem azt sugározta, amit itt leírtam, mégis alakot formált az agyamban.
Legalább az érzelmek átadásában igen, ha már a cselekménylevezetésben nemigen.:D
Örülök, hogy elnyerte tetszésed! Annak meg kifejezetten, hogy a sok hátráltató tényező ellenére is írtál nekem ehhez a rövidke íráshoz! Valamint sajnálom, hogy még csak most toltam ide a pofám, hogy válaszoljak. Köszönöm, hogy írtál!
Sumire
Szia :D
VálaszTörlésVégre sikerült leülnöm gép elé, szóval...!
Meg kell jegyezzem, kifejezetten valósnak vélem ezt a történetet. Annyira látszott a műsor alatt Jisoo kedvtelensége, hogy teljes mértékig el tudtam képzelni ezt, mint megelőző történés. Nagyon megörültem amúgy, hogy ismét a blackpink lányokkal írtál.:3 Persze, szeretem a másik blogodra feltöltött femslasheidet is, de ez nekem más.:D Hiszen Lisa az ub-m.<3
Kifejezetten melankolikus kis egyperces lett, amiben megejtetted Jisoo félelmeit és szeretetét Lisa felé. Szerintem ennél több nem is kellett bele, bár bánom, hogy nem folytattad a történést, s mondjuk nem lett happy end a fellépés után.:D De már annak is nagyon örültem, hogy írtál valamit.:3
Köszönöm, hogy olvashattam!
Sziaa.~
TörlésNekem meg végre sikerült rávennem magam, hogy megnyissam a blogot.:)
Ó, már örülök, hogy nemcsak én vettem észre rajta a kedvtelenséget. Sokszor van kedvem velük írni, de sokszor nem lesz belőle semmi, sajnos. És... Igen, sokkal több kedvvel írok megadott szereplők nélkül, azért is van több femslash a másik blogon.:)
Eredetileg tervben volt a hosszabb cselekménykifejtés, ám ez elmaradt annál a gondolatnál, hogy "unalmassá válik". Szóval én már annak örülök, hogy ez így tetszett neked! Köszönöm, hogy írtál hozzá! És tőled is elnézést kérek, hogy ennyi ideig várnod kellett a válaszra...
Sumire
Szia ^^
VálaszTörlésEl se hiszem, hogy végre eljutottam ide. Még akkor olvastam, mikor feltetted, ám időm nem igen akadt arra, hogy írjak is neked, sajnálom :(
Olyan kis rövidke történet lett, mégis én kereknek éreztem, nem vágyom folytatásra. Én is olyan típus vagyok, aki meg akar felelni másoknak, így pontosan át tudtam érezni, milyen is Jisoo-nak, bár nem táncban és nem egy szeretett személynek, ám az érzés megvolt.
Fáj a szívem a vége miatt, hogy nem kis fluff lett, azonban mindketten jól tudjuk, imádom a melankolikus, angstos egyperceseket, úgyhogy nekem így is tökéletes volt. Köszönöm, hogy olvashattam!
(*khm* Jisoo mindenkinek tökéletes)
Cass
UI.: A JaeYong egypercesed is olvastam, ami szintén tetszett, bár kissé elszomorított így estére. Szépen átadtad az érzéseket, főleg az elvesztés fájdalmát, s a felejteni vágyást. Legalábbis számomra úgy érződött, Yoonoh meghalt, Taeyong pedig tovább szeretett volna lépni. Köszönöm, hogy azt is olvashattam!
(remélem, nem gond, hogy így egybe sűrítettem a kettőt :c )
Sziaa.~
TörlésTeljesen mindegy, hogy mikor jutsz el a kommentelésig, én mindig ugyanannyira örülök neki, sőt ha később sikerül, legalább tudom, hogy nem feledkezel meg róla! Nagyon örülök, hogy kereknek látod a történetet, annak pedig még inkább, hogy érezhetők voltak Jisoo érzései, hiszen mostanra már elég gyenge kis történetnek látom, amire nemigen vagyok büszke, hiába vagyok benne minimálisan én is.
Valamiért azok az egypercesek sem jutnak el a boldog, fluffos végig, amiknek olyat szánok, szóval... Én köszönöm, hogy írtál, nagyon hálás vagyok érte!
Sumire
Ui.: Ó, rettentően örülök, hogy az az egyperces is elnyerte a tetszésed. Azt kifejezetten közel érzem magamhoz, szóval tényleg jól esik, hogy adtál visszajelzést hozzá! Én köszönöm, hogy írtál! És egyáltalán nem gond, hogy ide jött a komi.:3